Stohl András évtizedek óta az egyik legsokoldalúbb magyar színművész és médiaszemélyiség: egyszerre van jelen a színházban, a filmek világában, a televízióban és most már autómárka-nagykövetként is. A számtalan elismerés mellé legutóbb az Év médiaszemélyisége 2025 címet is elnyerte, miközben válása és a „Nagy Ő” főszerepe egyszerre indítottak el egy új, önismereti korszakot. Ahogy ő fogalmaz: „Kívülről soknak tűnik, amit csinálok, mert tényleg az, de én ezen edződtem. Valahogy ezer fokon kell élnem.”
A „Nagy Ő” felkérése nála sem ment egyik pillanatról a másikra. Tartott attól, hogy kínos helyzetekbe sodorja magát vagy a jelentkező nőket, és hogy mindez visszahat színházi szerepeire is. Végül a TV2 személyre szabott koncepciója győzte meg. „Nem arról szól, hogyan kell csajozni, sokkal inkább arról, hogyan fordulsz egy nő felé. Jó alkalom, hogy újraértékeljem, mit jelentenek számomra a nők, és hogyan lehet normálisan viszonyulni hozzájuk” – mondja.
Színház, film, tévé, zsűripult. Stohl minden oldaláról ismeri a reflektorfényt. Versenyzőként és zsűritagként is megfordult már ugyanabban a műsorban, ami szerinte finomítja a kritikus szerepét: „Ha a saját bőrödön érzed, mekkora munka van egy produkció mögött, egészen másképp értékelsz.” A filmezésben az 1242 – A Nyugat kapujában és a Sárkányok Kabul felett hozott számára friss kihívásokat, miközben szinkronhangként Matt Damon, Brad Pitt vagy Jude Law karakterei mögött is ő szól.
A színház azonban továbbra is az alap. A közel ötszáz előadást megélt Őrült nők ketrece után most a Kőműves Kelemen és Az ügynök halála van fókuszban, mindkettő Alföldi Róbert rendezése. „Az ügynök halála arról szól, hogyan nyomorít meg egy családot valaki a saját hazugságaival, és a fiai ezt hogyan viszik tovább. Nem véletlen a hosszú, néma csend a végén” – meséli.
Az erős tempó mögött fegyelmezett ritmus áll: edzés, vadászat, erdőjárás, a gyerekek energiája és annyi alvás, amennyi csak belefér. A mesterséges intelligencia korában sokan bizonytalanságot látnak a színészi pályában, ő azonban így látja: „Ez nem családbarát szakma, tele lemondással. Én nem ajánlom senkinek. De amíg hívnak, játszani fogok.” Stohl számára tehát nem létezik valódi visszavonulás. A színpad, a kamera és a munkatempó továbbra is ezer fokon tartják.
