• Új Management Board állt fel a Group-CEO, Bijan Khezri vezetésével

• E-commerce bővítés a kis- és közepes méretű vállalatok elérése, kiszolgálása érdekében

• A JOY Hungary App digitalizálja a JOY-napokat

• A Vegyél Hazait, Magyarország egyik legnagyobb Facebook közössége önálló márkává válik

• A Content Studio content- és kommunikációs ügynökséggé bővül az üzleti ügyfelek számára

• A MediaLab – Lencsés Dávid vezetésével – a mesterséges intelligenciát felhasználva kínál megoldásokat

• Az ÉVA, Instyle/Instyle Men és JOY márkák megkapnak minden további támogatást

Budapest – 2024. január 16:

A most megalakult Management Board Bijan Khezri Group-CEO vezetésével áll fel, tagjai: Alberti Petra (content), Fenyővári Szilvia (pénzügy és operatív irányítás) és Lencsés Dávid (Media Lab).

A Marquard Group Hungary hagyományosan a hirdetési piac felső szegmensét szolgálja ki, azonban a mostani, kibővített e-kereskedelmi portfólió fókusza ezentúl a kis- és középvállalatokra is kiterjed majd.  

A JOY-napok a Marquard egyik legfontosabb pillére. A JOY Hungary App a JOY-napok üzleti modell innovációjának elsődleges platformja lesz.

A #VegyélHazait a Covid járvány alatt született, hogy segítse a kapcsolatfelvételt a helyi eladók, termelők és a vásárlók között Magyarországon, valamint az ország határain túl. Időközben a #Vegyélhazait az ország egyik legnagyobb Facebook közösségévé vált több, mint 450 ezer felhasználóval és 20 ezer kereskedővel. A havi előfizetési modellek aktívan bevonják és növelik a közösséget. Most a #Vegyélhazait egy önálló média branddé válik.

A Marquard Group Hungary Content Studiója content- és kommunikációs szolgáltatásaival több mint 10 éve segíti a vezető fogyasztói márkákat. Elkötelezettek vagyunk a további növekedés iránt, valamint, hogy innovatív megoldásokkal szolgáljuk ki az ügyfeleket.  

A mesterséges intelligencia új üzleti kihívásokat jelent. A Marquard Group Hungary Lencsés Dávid vezetésével létrehozta a MediaLabet, amely a mesterséges intelligenciát helyezi a saját fejlesztésű megoldásai középpontjába, valamint segít ezeket beépíteni a Content Studio ügyfeleinek kiajánlott szolgáltatásokba.

Az új brandek felépítése mellett elkötelezettek vagyunk a vezető média márkáink, az ÉVA, az InStyle/InStyle Men és a JOY további erősítésében.  

Bijan Khezri, Group-CEO, Marquard Group:

„Örömmel jelentem be ezeket a változásokat és közvetlen vezetői felelősséget vállalok a Marquard Group Hungary-ért. Az elmúlt két évben Petra, Szilvia és Dávid egyénileg és közösen is fontos szerepet játszottak abban, hogy megalapozzák a jövőbeli növekedést. Az alkotás, a kapcsolódás és megvalósítás hármas egysége volt a Marquard átalakításának vezérmotívuma. 1965 óta azon dolgozunk, hogy az egyedi tartalmakat helyezzük a vezető márkák és a megcélzott fogyasztók összekapcsolódásának középpontjába. Míg a hirdetés kulcsfontosságú médium volt a múltban, a tartalomalapú elkötelezettség egyre inkább meghatározza a jövőt.

A JOY Hungary App és a Vegyél Hazait brand, nemcsak az ügyfélkörünket bővítik, hanem segítenek abban is, hogy újragondoljuk lehetőségeinket a monetizáció terén, amelyeket a teljes média portfolión belül, valamint a Content Studióban is ki kívánunk építeni.”

Alberti Petra:

„Content is King” – mondják angolul és ez a mondás még soha nem volt ennyire érvényes. Azonban a tartalom csak annyira lehet hatékony, amennyire azt a mögötte álló üzleti modell lehetővé teszi. A reklámközpontú médiavilágból egy olyan világba lépünk át, ahol a tartalomfogyasztás sokkal közelebb áll ahhoz az üzleti tevékenységhez, amelyet támogatni hivatott. Büszke vagyok a csapatomra, erős márkaportfóliót építettünk fel, amely a bővülő ügyfélkört új üzleti modellekkel szolgálja ki.” 

Fenyővári Szilvia:

„Az elmúlt két évben szorosan együtt dolgoztam Bijannal a cég működésének racionalizálásban és az üzleti fókusz megtalálásában. Úgy érzem, most egy fontos ponthoz érkeztünk, hogy felszabadítsuk a portfoliónkban rejlő teljes potenciált. Izgatottan várom, hogy folytassam a munkát és a megkezdett változás élére álljak.”

Lencsés Dávid:

„Bijan erős elkötelezettsége a Marquard Group Hungary felé bennünket is inspirál. Izgatott vagyok, hogy a MediaLab segítségével hozzájárulhatok a folyamatos átalakuláshoz olyan innovatív megoldásokkal, amelyek megváltoztatják márkáink elérési és elköteleződési modelljeit.”

A multimédia platformokat a Marquard Group Hungary újította meg

Teljesen digitálissá vált az Otthonok & Megoldások magazin, amelyhez Otthontervezők címmel podcast műsor és TikTok csatorna is készült. A Fundamenta népszerű kiadványának multimédia platformjait a Marquard Group Hungary tartalom stratégiai kreatív műhelye, a Content Studio újította meg teljesen.

2015 óta dolgozik együtt az Fundamenta és a Marquard Group Hungary, hogy elérhetővé tegye az olvasók számára az Otthonok & Megoldások magazint. A Content Studio teljeskörű digitális, valamint tartalomgyártói és social media szolgáltatást nyújt az Otthonok & Megoldások márka számára. 

A Fundamenta és a Marquard Group Hungary egy igényfelmérő kutatás lefolytatása után úgy döntöttek, hogy teljesen áthelyezik a magazint a digitális térbe, amely nemcsak a fogyasztási szokások változása miatt vált időszerűvé, hanem azért is, mert így jóval kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után az újság előállítása. A magazin elérhető a Magaziner.hu felületen is.

„A Fundamenta számára mindig is fontos érték volt a fenntarthatóság, melyre szervezeti működésünk során kiemelt figyelmet fordítunk. Vállalatunk üzleti tevékenysége is a tudatos jövőtervezéshez kapcsolódik, az Otthonok & Megoldások magazin virtuális térbe költöztetése is ezt a célunkat szolgálja. Az online környezet ráadásul új lehetőséget nyitott meg előttünk: a digitális változat interaktív tartalmakkal gazdagodott, amelyek szándékaink szerint még magasabb szintre emelik az olvasás élményét” – mondta el a megbízó partner, a Fundamenta.

Az Otthonok & Megoldások magazin rengeteg inspirációval és ötlettel látja el a felújítás és/vagy építkezés előtt álló olvasóközönséget, lakberendezési és dekorációs tippjei pedig az újítóknak szólnak. A kiadvány betekintést nyújt különleges lakásokba, az innovatív újdonságokba, valamint a fenntartható építkezés, lakberendezés világába is.

Az olvasók a digitalizációt követően még több izgalmas tartalomhoz jutnak. Dorogi Gabriella műsorvezetésével elindult az Otthontervezők című podcast műsor, amely szerdánként jelentkezik és iránytűként szolgál a lakásvásárlás és felújítás olykor igencsak zavaros rengetegében. Dorogi Gabriella építészeti, belsőépítészeti, környezettudatossági, gazdasági és ingatlanpiaci kérdésekben keresi a válaszokat elismert szakemberek segítségével. Videós formában a produkció elérhető aweboldalon az Otthonokesmegoldasok.hu/podcast rovatban valamint a YouTube-on illetve Google Podcasts-on, Apple Podcaston és Spotify-on is.

A fejlesztés részeként letisztult, olvasóbarát dizájnt kapott a magazin weboldala és ezt a koncepciót követik a brand social media felületei is a Facebookon, Pinteresten és az Instagramon. Elstartolt az Otthonok & Megoldások TikTok csatornája is, amelyen a legizgalmasabb házátalakításokat és DIY trükköket mutatják be.

„A Marquard Group Hungary mára egy digitális fókuszú, ügyfélorientált és a jövő kihívásait szem előtt tartó szolgáltatóvá vált. A Content Studio a mi tartalom stratégiai kreatív műhelyünk, ahol minden platformra van megoldásunk. Büszkék vagyunk, hogy elkísérhetjük az Otthonok & Megoldások brandet a teljes digitalizáció útján. A Content Studio munkájának köszönhetően 360 fokos figyelmet kap a magazin, hiszen podcastot, videós tartalmakat, social media contenteket és értékes olvasnivalókat kínál” – mondta el Fenyővári Szilvia, a Marquard Group Hungary ügyvezető igazgatója.

Magyarországon járt Bijan Dr. Khezri, a Marquard Media Group vezérigazgatója, aki nagyinterjút adott a Kreatív Magazinnak. Elemezte a magyar médiapiaci helyzetet, beszélt a Marquard Group Hungary fejlesztéseiről és arról, hogy a COVID után a cég teljesen új utakra lépett.

Bijan Khezri folyamatosan utazik, van bázisa az Egyesült Államokban és Európában is. A Marquard Media Group CEO posztját 2017 óta viszi, a vállalat magyar csoportjával – Marquard Group Hungary (MGH) – szorosan dolgozik együtt. Szerinte a magyar piac rossz állapotban van, de ez nem a lehetőségek hiányát jelenti.

Kreatív: Hogyan értékeli a magyarországi médiapiaci körülményeket?

Bijan Khezri: A rendszerváltás után a Marquard volt az egyik első nagy médiavállalat Magyarországon. A ‘90-es évek még igazi vadnyugat volt, sokan jöttek, hogy pozíciót szerezzenek. Mostanra – és itt óvatosan kell fogalmaznom, mert a média sajnos rettenetesen átpolitizált területté vált – az a helyzet áll fenn, hogy 

a politikai kampányok, üzenetek, már nem csak a hardcore, politikával foglalkozó lapok kontextusában jelennek meg. 

Általában azt a napilapot olvassuk, ami a saját véleményünket tükrözi vissza, ez emberi tulajdonság, balosként nem fogunk konzervatív újságot járatni. De a kikapcsolódás, a lifestyle területe más, az emberek nem a politikai meggyőződésük miatt veszik az életmódlapokat. Magyarország kormánya abban látott lehetőséget, hogy mégis belépjen erre a területre – és ehhez amúgy minden joga megvolt. A kormány sok éve dolgozik azon, hogy erős médiapiaci szereplő legyen, így olyan, pénzzel felpumpált cégek is megjelentek a színtéren, akiknek amúgy gazdasági szempontól nem kellene létezniük. A magyar médiapiaci környezet – amellett, hogy szerintem vélemények tekintetében szabad és nincs cenzúra – sajnos így nagyon eltorzult. 

Emellett a magyar jelenleg az egyik legrosszabbul teljesítő gazdaság Európában. A háború, az energiaválság, az infláció jobban érinti, mint más országokat. Az embereknek egyre kevesebb a félretett pénzük, és ha a lifestyle területen dolgozol, ez a helyzet nyilván meglátszik a hirdetési piacon is. Ugyanakkor mindig azt mondom, a lassan mozgó gazdasági környezetben is van lehetőség: csak újra kell fogalmaznunk, mire van szüksége az ügyfeleinknek.

Az MGH a Covid-lezárások időszaka alatt nagyobbat zuhant, megszűntek kiadványok, többféle átalakításon ment keresztül a szervezet, majd kisebb portfólióval kezdett újra profitot termelni. Mi az, ami ezek mellett a rossz körülmények mellett mégis itt tartja a kiadót? Mivel támogatják a covidos időszak óta a print területet?

A magyar a legkisebb csoportja a Marquardnak, mégis havonta idelátogatok, elkötelezett vagyok efelé a szuper budapesti csapat felé. 

A MGH mára olyan, mint egy butikhotel: nem mi vagyunk a Hyatt, de kreatívak vagyunk. 

Inkább működünk úgy, mint egy ügynökség. A struktúránknak három lába van: kreatív kontentet hozunk létre, eljuttatjuk vagy kivitelezzük azt, majd pontosan mérjük az eredményességet.

Az MGH a Covid előtt más cég volt. Erősen érintett minket a krízis, mert az üzlet a print hirdetésekre épült – eladásokra, nem előfizetésekre. De például Németországban a Covid nagyon jó időszak volt. Ott egészen más területen, számítógépes játékokkal foglalkozunk. Az emberek többet voltak gép előtt, mint valaha, mi pedig fizetőkapus prémium modelleket, e-commerce lehetőségeket fejlesztettünk ki. Magyarországon viszont minden bizonytalan volt. Például dolgoztunk a Vegyélhazait branden, ami mostanra már közel 450 ezres Facebook-csoporttal működik, de nem tudtunk belőle pénzt kivenni.

A Covid után átalakultunk. Sokkal kisebb, de erősen fókuszált lett a portfóliónk, a Joy például egyértelműen a fiatalabb, az Éva az idősebb nőket keresi. Emellett a legnagyobb profitgeneráló újításunk egy B2B szolgáltatás, a Publy lett. Ez egy digitális kiadványok közzétételére alkalmas felület, egy digitális magazin platform. Csak itt, Magyarországon üzemeltetjük. A Publyval azt a szaktudást, ami a kiadónkban van, szolgáltatássá alakítottuk.

Sokat halljuk vissza, hogy a cégek vagy projektek inkább maguk fejlesztenek tartalmat magukról, ahelyett, hogy újságírókat győznének meg arról, hogy írjanak róluk. 

Ki akar újságírót, ha csinálhat magának magazint? De a kiadói munka nemcsak a tartalom előállításáról szól, hanem arról is, hogyan csomagoljuk be, hogyan tegyük hozzáférhetővé, magával ragad-e a kinézete – és mi ehhez nagyon jól értünk. Idegtudományokból doktoriztam, foglalkoztunk a mesterséges intelligenciával is. Az AI jobb helyzetben van ezen a területen is, mint az ember, de egy dolgot nem fog tudni megtanulni: a döntés képességét.

Kíváncsiságot tippeltem volna.

Nem, egy gép tud kíváncsi lenni. De a döntés speciálisan emberi tulajdonság. Az agyunk egyfolytában előre néz, jósol, mérlegel, visszaigazolásokat gyűjt, majd dönt. És itt jön be a lényeg, az újságírói munka. Szerintem a rengeteg információ és hamis hír között egyre értékesebb lesz a bizalom. 

Sokkal jobban fogjuk értékelni azt a hírt, amiről tudjuk, hogy ember is dolgozott rajta. 

A kontent a lényeg, ezt mondogatom mindig a magyar csoportnak is. Oké, hogy nem politikai elemzést közlünk, de az életmód területen is fontos az előremutató tartalom, hogy ne csak elérést generáljunk a szövegekkel, hogy megbízzanak bennünk az olvasók.

Említette a német megoldások sikereit – itthon jellemző, hogy évekkel később indul be, ami nyugaton már működik. Vagy a fentiek miatt is annyira speciális a magyar terület, hogy ez nem lenne jó irány?

Sose becsüljük le a nyelvi dimenziót. Minden a nyelvvel indul. Magyarország nyelve nehezen tanulható. Ez most egy határait erősen tartó, befelé forduló nemzet. Ugyan a média globális ipar, de fontos a nemzeti jellege is. Minden piac különbözik egymástól, más a német, az angol, a francia. Nem is tudom, létezik-e még Nyugat? Erről vitatkozhatnánk, és lehet, hogy Magyarország nincs is olyan rossz helyzetben. Üzleti érdékeltségeim miatt sokat járok Ázsiába is és szerintem a világ inkább kelet felé halad. Úgy hallom, főleg a budapestiek negatívan ítélik meg a magyar kormányt, de Orbán tágra nyitotta a kapukat kelet felé.

Így is lehet mondani.

Szerintem ez nem feltétlen rossz dolog. A médiaipar területére inkább ebből az irányból érkezik növekedési lehetőség. Úgy érzem, minden száz évben van egy generáció, amelyik a változás idejét éli meg – szerintem mi vagyunk ez a generáció. 

Jó példa az egyik brandünk, az InStyle Man. Én mindig azt kérdezem, mit adunk el a lapunkkal? Milyen identitást vásárolna ma egy férfi? Már nem azt a “cool, great man”-képet, akit az anyagiasság, a fogyasztás határoz meg. A jövőben szerintem a bolygót jobbá tevő, cselekvő férfi képe lesz vonzó. Az a kérdés, mivel járul hozzá a világhoz, nem csak a pénzével, de az idejével is. 

Emellett New Yorkban ott egy egész új piac, amiben az emberek nem hagyományosan határozzák meg magukat férfiként vagy nőként.

A nemi szerepek változása is aktuálisan erősen átpolitizált terület, annak az ideológiai kultúrharcnak a része, ami feszülhet akár az előbb említett, hagyományos Kelet és Nyugat között. Egy lifestyle magazin hogyan alkalmazkodhat ehhez a változáshoz, mi a felelőssége?

A médiaipar utoljára a ‘70-es és a ‘80-as években nézett szembe hasonló kihívással, csak más szemszögből. Mikor megváltozott az a korábbi alapvetés, hogy a nő csak háztartásbeli lehet, megjelentek az olyan magazinok, mint a Cosmopolitan, címlapon a dolgozó és az életét élvező nővel. Jürg Marquard épp ezt a változást látta meg, mikor Németországban megszerezte a Cosmopolitan jogait. (Itthon a Cosmopolitan jogait tavaly májusban a Michaeli, Schwartz & Brit Media vásárolta meg a Hearst kiadótól, a márka előtte a Central Médiacsoporthoz tartozott – a szerk.). 

Európa konzervatívabb, mint Amerika. Nyilván mára itt is rendben van, hogy a nők dolgoznak, de még most is rossznak gondolják azt a nőt, aki először magáról gondoskodik. A változás épp politikai, kultúrharcos terepen is zajlik – Magyarországon egy különösen konzervatív társadalomban. Na de mit jelent mindez egy életmóddal foglalkozó médiacégnek? Hogy nem teszünk politikai, kizárólagos kijelentéseket. Kiadóként nem különböztetünk meg senkit, kizárjuk a diszkrimináció minden formáját. Fontos, hogy egy médiacégnek legyenek értékei, és ezeket meg is kell tudnia határozni a maga számára. 

A mi értékünk az, hogy mindenki számára nyitottak vagyunk. Szerintem most mindannyian kihívásokkal küzdünk, fejlődnünk kell. Úgy gondolom, egy médiacégnek közvetíteni kell a párbeszédben. Nem még olajat öntenie a tűzre.

——

BIJAN KHEZRI 2017-óta az MGH-t is üzemeltető Marquard Media Group vezérigazgatója, résztulajdonosa. Tagja a magyar céget irányító bizottságnak is, tanácsadóként, a non-executive board tagjaként dolgozik a magyar vállalattal. Közel 30 évig volt vezérigazgató, elnök, boardigazgató vagy tulajdonos vezető tech-, média és sportvállaltoknál. 1992 óta publikál a Financial Times, a Wall Street Journal és a Harvard Business Review lapokba. A Governing Continuous Transformation (2022) és a Generation Dubai: Exit, Voice, and Loyalty (2008) című könyvek szerzője.

A MARQUARD GROUP HUNGARYHEZ (MGH) jelenleg az InStyle, az InStyle Man, a Joy, az Éva Magazin és a Runner’s World márkák tartoznak. Az MGH ügyvezetője, Fenyővári Szilvia több, mint 15 éve dolgozik a cégnél, 2022 év eleji ügyvezetői kinevezése előtt pénzügyi igazgató volt, ezt a posztot ma is betölti. A Marquard egyike volt az első nagy nyugati médiavállalkozásoknak, akik terjeszkedni kezdtek Magyarországon a rendszerváltás után. Korábban a Marqardhoz tartozott például a Playboy, a Men’s Health és az Apa magazin is.

Szerző: Balkányi Nóra 

Fotók: Szabó Réka / Kreatív

Nagy tapasztalatú és tudású szakember segíti a jövőben a Marquard Group Hungary munkáját. Nagy Tamás szeptember végétől sales executive tanácsadóként támogatja a Marquard újrapozicionálási folyamatait. A Magyarországon több évtizedes tapasztalattal rendelkező vállalat az elmúlt években hagyományos lapkiadóból modern, digitális fókuszú médiacéggé alakult, amely számos platformon látja el minőségi tartalmakkal a közönségét.  

„Az átalakulási folyamat végén járunk, hihetetlen utat jártunk be a digitális transzformáció területén. Kijelenthetjük, hogy mostanra a Marquard az egyik leginnovatívabb multiplatform médiacég a piacon. A megváltozott fókusz új stratégiát és új feladatköröket jelent. Nagy Tamás segítségünkre lesz abban, hogy a lehető leghatékonyabb módon használjuk ki a márkákban rejlő lehetőségeket. Emellett a belső sales folyamatok újragondolásában, a stratégia frissítésében is számítunk szakértelmére, tapasztalatára” – mondta el Fenyővári Szilvia, a Marquard Group Hungary ügyvezető igazgatója.   

Nagy Tamás komoly tapasztalatokkal rendelkezik a sales területén. A Jazzy és a Klasszik Rádió egyik alapító tulajdonosa tavaly értékesítette média érdekeltségeit, így a tanácsadói pozíció a média világába való visszatérés is egyben. A célok megvalósításában Nagy Tamás Takács-Balogh Zelmával, a hirdetési osztály vezetőjével dolgozik majd együtt.

„Örömmel teszek eleget annak a felkérésnek, amit a Marquard Group Hungary-től kaptam a sales terület fejlesztése kapcsán. Az egyetem óta a médiában, elsősorban rádióban dolgoztam. A sales az a terület, ahol a legjobban otthon érzem magam és az a feladat, ami mindig megmozgatja a gondolataimat. Egy ilyen jónevű cégnél munkálkodni, egy jó csapatnak besegíteni új kihívást, egyben megtiszteltetést jelent számomra” – mondta el Nagy Tamás.

A Marquard Group Hungary prémium márkái közé tartoznak többek között az idén 25 éves JOY Magazin, a világ vezető stílusmagazinja, az InStyle hazai kiadása, és az új InStyle Men, valamint a magyar piacra kifejlesztett ÉVA Magazin. A médiacég kreatív műhelye a Content Studio számos ügyfél számára vállal print és digitális szolgáltatásokat, a JOY-napok pedig immáron 15 éve az ország egyik kedvenc vásárlói programja.

A Joy Magazin retrópartin ünnepelte negyedszázados évfordulóját, kollégákkal, partnerekkel és celebritásokkal koccintottak.

Kojak nyalóka, Limo italpor és millenniumi életérzés: a 90-es és 2000-es évek hangulatában ünnepelte 25. születésnapját a Joy, kollégákkal, partnerekkel, hírességekkel koccintott arra, hogy a női és életmód magazin 25 évvel ezelőtt jelent meg Magyarországon. A meglepetés talpalávalót az idén szintén 25 éves Groovehouse együttes koncertje szolgáltatta, mely nyitány tökéletes hangulatot ütött meg az amúgy is jó hangulatú rendezvényen.

A retro parti tovább száguldott és a nosztalgia továbbra is komoly szerepet kapott: Alberti Petra főszerkesztő köszöntötte a vendégeket, köztük a lap alapító főszerkesztőjét, Kuczogi Szilviát, valamint három egykori és jelenlegi címlapsztárt, Dobó Katát, Ónodi Esztert és Osvárt Andreát. A színésznők a magazin első hazai címlapsztárjai voltak és a jubileumi borítón is ők szerepelnek – ezúttal közös képen. A születésnapi partin Ónodi Eszter olvasta fel az egykori főszerkesztő, a 2021-ben elhunyt Anry-Soós Éva beköszönő publicisztikáját.

Fotó: Ódor Dorottya

A terminálban jelen volt többek között Annoni Zita, Mihályfi Luca, Szabó Zsófi, Trokán Nóra, B. Nagy Réka, Nyári Dia, Nádai Anikó és Hajmásy Péter, Tücsi és Sofron István, Kardos Eszter, Gubik Petra, Megyeri Csilla, Eke Angéla, Csalár Bence, Kettner Henry, Kapi Levente, Budavári Fülöp.

Az időutazáshoz kapcsolódó első lapszám lapozható digitális változata itt érhető el. 

A megkérdezettek 75%-a szerint az internet előtt jobbak voltak az emberi kapcsolatok

A felnőtt magyarok 75%-a az ébredéstől számítva egy órán belül fellép az internetre, azonban ugyanennyien vágynak vissza a világháló nélküli időkbe – legalábbis, ami a kapcsolataik minőségét illeti. A 25. születésnapját ünneplő JOY Magazin és a Reacty Digital reprezentatív felmérést készített, amelyből kiderül, hogyan viszonyulunk a nagyjából negyed évszázada elkezdődött digitális forradalomhoz. Jobb vagy rosszabb lett az életünk az online világ térnyerése óta? Miről posztolunk, hogyan ismerkedünk most és mennyire sírjuk vissza a régi időket?  

Régen jobbak voltak az emberi kapcsolatok

Régen tényleg minden jobb volt? A felmérés szerint valóban sokan vágyakoznak az internet előtti korszak életminőségére, főleg, ami az emberi kapcsolatokat és a munka/magánélet egyensúlyát illeti.

A felnőttek háromnegyede (75%) szerint régen jobb volt a kapcsolatok minősége, mint manapság. Különösen a nők látják úgy, hogy rossz irányba változott a helyzet. A megkérdezettek 18%-a szerint nincs különbség a 25 évvel ezelőtti állapotokhoz viszonyítva és mindössze 7 százalék mondta azt, hogy ma jobbak az emberi kötődések. 

Tízből hat ember (59%) szerint a munka és a magánélet is inkább régen volt egyensúlyban, de sokan (29%) vannak azok is, akik szerint ma a pozitívumok és a negatívumok kiegyenlítik egymást. Tizenkét százalék vallja azt, hogy ma könnyebb megtalálni a harmóniát a munkahelyi feladatok és a privát szféra között, mint régen. 

Bár a 18-29 évesek átlag feletti arányban nyilatkoznak úgy, hogy a kapcsolatok minősége, illetve a munka-magánélet egyensúly manapság jobb, összességében ők is az internet előtti állapotokat tartják pozitívabbnak, annak ellenére, hogy szinte meg sem tapasztalták ezt az időszakot.

Ébredés után rögtön a telefon után nyúlunk

A JOY Magazin felmérése szerint a felnőtt magyarok háromnegyede (75%) az ébredéstől számított legfeljebb egy-két órán belül fellép az internetre, 23 százalék szinte abban a pillanatban, hogy kinyitja a szemét, már nyúl is a telefon vagy a laptop után. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy online kezdi a napját: a 18-29 évesek 42 százaléka az ébredés első pillanataiban már a képernyőt vizslatja. A 60 év felettiek esetében ezt csak 10 százalék teszi. 

Sokan csak másokat figyelnek a közösségi médiában

A 18-79 évesek nyolcadát (12%) zavarja, hogy túl sok időt vesz el az életéből a közösségi média használata. Főként a 18-29 éves korosztály érzi úgy, hogy rengeteg időt tölt el a platformokon, míg a 45 év felettiek jelentős része nem gondolkodik ezen és egyáltalán nem követi a social mediára fordított időt. 

A magyar felnőttek nyolc százaléka egyáltalán nem használja a közösségi médiát. Sok a passzív user (38%) is, ők kizárólag mások tevékenységét figyelik a neten, nem gyártanak saját tartalmat. A kutatás arra is kíváncsi volt, hogy azok, akik aktívan jelen vannak, miről posztolnak a legszívesebben. A válaszadók két lehetőséget is megjelölhettek. A legtöbben (27%) azok vannak, akik mások tartalmait osztják meg. A megkérdezettek 15 százaléka a magánéletéről, családjáról, párkapcsolatáról, házi kedvencéről posztol leginkább. Ugyanennyien vannak azok, akik a véleményüknek adnak hangot a netes felületeken. Minden tizedik ember (11%) magáról, az életéről szokott posztolni. Öt százalék számára a szakmai tevékenysége, tanulmányai jelentik a leggyakoribb témát.  

A felnőtt magyarok kétharmada (67%) eljátszott már a gondolattal, hogy teljesen elvonuljon a digitális térből és internet nélkül létezzen néhány napnál hosszabb ideig. Tízből négy ember (39%) meg is tette már – főként a férfiak –, és többségük számára pozitív élmény volt. További 28% pedig a jövőben szeretné ezt kipróbálni. A 18-79 évesek harmada (33%) nem szeretné hosszabb időre maga mögött hagyni az online teret, főképp a 45 év felettiek, valamint az egyedülállók ragaszkodnak az interneteléréshez. 

Még mindig több az “offline” pár

A 18-79 éves magyarok többsége (61%) offline módon ismerkedett meg jelenlegi vagy legutóbbi párjával, főként a nők jelezték, hogy nem az interneten keresztül találkoztak partnerükkel. Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy online ismerkedik, a 18-29 éves korosztályban minden második ember (50%) a neten találta meg partnerét. 

Szakértő: ne legyünk túl kemények magunkkal

„Egyáltalán nem lepett meg, hogy a felmérés szerint 75% azonnal a telefonja után nyúl reggel, közben pedig ugyanennyien visszavágynak az internet előtti időkbe. Az a baj, hogy ez az ellentmondás borzasztó belső feszültséghez vezet” – mondta Steigervald Krisztián generációkutató. A szakértő szerint fontos, hogy ne legyünk túlságosan kemények önmagunkkal. „Mi vagyunk az első generáció a történelemben, akik a digitális világban élnek. Mi vagyunk az első digitális tinik, digitális középkorúak, digitális nagyszülők. Nincs arra példánk, hogyan lehet ezt jól csinálni, de előbb-utóbb megtanuljuk. Divattá vált, hogy a fiatalokat szapuljuk, amiért ők mindig a telefonjukon lógnak, azonban ez a kritika semmi jóra nem vezet. A változást nem a gyerekeknek kell elhozniuk, hanem az időseknek illene jó példát mutatniuk” – mondta Steigervald Krisztián, aki úgy látja, hogy a 45 feletti korosztály egy része különösen problémás. Ők azok, akik sokat vannak az online térben, azonban gyakran hiányzik belőlük a tudatosság. Nem követik az internetidejüket, nem ismerik a technikai megoldásokat, amelyekkel – legalább néhány órára – kivonhatnák magukat a digitális világból. „Fontos megérteni, hogy a világ ugyanolyan, mint volt, a digitalizáció csak egy platform. Használjuk belőle azt, ami jó” – tette hozzá a szakértő.  

Keveseket frusztrál az Instagram

A reprezentatív felmérés mellett a JOY a saját olvasótáborát is megkérdezte az Internet: veled vagy nélküled jobb? kutatásában. A kérdőívet több mint ezer, többségében női olvasó töltötte ki. Kiderül, hogy a megkérdezettek 75%-ának van olyan barátja, akivel kizárólag neten tartja a kapcsolatot. A közösségi médiában látott fotókat a válaszadók 48%-a nem hasonlítja össze a saját életével, 27%-uk pedig azt is tudja, hogy a posztok csak a felszínt mutatják.

25 éves a JOY Magazin. Az első lapszám 1998 nyarán jelent meg, az ünnepi, negyed évszázados kiadás pedig a mai napon, 2023. augusztus 23-án kerül a standokra. Magyarország egyik legnépszerűbb női és életmódmagazinjából eddig 15.118.306 példányt értékesítettek, a 2009-ben elindított joy.hu pedig ma már havi több mint 1 millió valós felhasználót vonz. A jubileumi kiadás borítóján a magazin első magyar címlapsztárjai, Dobó Kata, Ónodi Esztert és Osvárt Andrea szerepelnek.

1998 nyarán új időszámítás kezdődött a magyar magazin piacon: megjelent a JOY, amely rövid időn belül a hazai olvasók kedvence lett. Negyed évszázaddal később a JOY Magazin továbbra is az egyik legismertebb brand a média világában, amely azóta multiplatformon, online formátumban és a social mediában is folyamatosan újabb közönségeket szólít meg. A JOY Hungary App 210 ezer letöltésnél tart. 

Az első lapszám 290 forintos bevezető áron jelent meg, címlapján olyan témákkal, mint az egyedüllét igénye a párkapcsolatokban, a sikeres flört titka, vagy éppen a hazai szexfelmérések. Szerepelt a lapban Erős Antónia, Kate Moss és Woody Harrelson is.

Az ünnepi kiadás borítóján három népszerű magyar színésznő látható. Ónodi Eszter volt 2000-ben az első hazai sztár a JOY címlapján, őt követte Osvárt Andrea és Dobó Kata is. Most mindannyian örömmel vállalták, hogy együtt idézik meg a múltat, szembesülnek régi vallomásaikkal és szerepelnek a fotókon.    

A borítón a magazin első magyar címlapsztárjai, Dobó Kata, Ónodi Esztert és Osvárt Andrea szerepelnek

„A JOY igazi trendszetterként indult útjára és ma is ezt a szerepet tölti be. A Marquard Group Hungary-nél a tartalomban hiszünk, ehhez pedig folyamatosan kutatjuk az újabb és újabb digitális megoldásokat” – mondta el Fenyővári Szilvia, a JOY Magazint is kiadó svájci médiavállalat ügyvezető igazgatója. 

A JOY 2023-ban igazi multiplatform brand. A márkához kötődő JOY Napok immáron 15 éve ország egyik legjelentősebb vásárlói eseménye, a JOY Tündér CSR program pedig 2015 óta támogat értékes kezdeményezéseket, társadalmi ügyeket. A JOY Social Media Award már hét alkalommal díjazta az ország legkreatívabb, legnépszerűbb közösségi média sztárjait. A JOY Prix de Beauté 22 éve a magyar szépségipar legjelentősebb díja, a gálaműsor a szakma egyik fontos találkozóhelye. 

A JOY 2018 őszén a magyar médiapiacon elsőként csatlakozott a Fur Free szőrmementes kezdeményezéshez – száműzött minden szőrméből készült terméket és azok hirdetéseit is a lapból. 

Az alapító főszerkesztő Kuczogi Szilvia volt, őt Anry-Soós Éva és Balogh Edina követte a poszton. Alberti Petra 2009-ben, a JOY online kiadásának elindításakor csatlakozott a márkához, amelynek 2018 decembere óta főszerkesztője, valamint a teljes Marquard portfólió tartalomigazgatója is.

„Az a fajta kíváncsiság, életvidámság és minőség, amelyet a JOY képvisel, soha nem megy ki a divatból. Büszkék vagyunk rá, hogy a JOY márka a print magazinon, az online kiadáson és az egyéb tartalmakon keresztül az olvasók egy igen széles rétegét fedi le, mind korra, mind pedig érdeklődésre való tekintettel” – mondta Alberti Petra, a JOY főszerkesztője. „Az elmúlt hónapok a szerkesztőségben időutazással teltek. A régi lapszámokon keresztül megnéztük, hogy milyen világban éltünk, mi és kik érdekeltek bennünket tíz, húsz, vagy huszonöt évvel ezelőtt. Sokat változott a világ, de az alapvető emberi kérdések ugyanazok maradtak” – mondta Alberti Petra.

A legújabb lapszám már kapható a három címlapsztár visszaemlékezéseivel és további izgalmas olvasnivalókkal.

Birta Brigitta az ÉVA Magazin új főszerkesztője. A tapasztalt szakember több mint nyolc éve a lapot kiadó Marquard Group Hungary vezető munkatársaként dolgozik, új feladata mellett pedig továbbra is betölti a Runner’s World főszerkesztői pozícióját. A korábbi főszerkesztő, Tomsits Tímea a jövőben pszichológusi munkájára koncentrál. Változás várható az online szerkesztőség élén is: Zubor Rozália főszerkesztőként távozik, azonban a sikeres podcastokat továbbra is folytatja.

Tizenhat éve, a svájci médiavállalat teljesen hazai fejlesztésű magazinjaként jött létre az ÉVA, amely azóta is töretlen sikerrel hozza el a prémium tartalmakat, értelmes olvasnivalókat stabil olvasóközösségének.

Az új főszerkesztő, Birta Brigitta a terület szakértője, korábban dolgozott az Elle és a Cosmopolitan lapoknál, majd 2015-től – immáron a Marquard kötelékében – a Shape főszerkesztő-helyetteseként és a joy.hu szerkesztőjeként, majd a Runner’s World főszerkesztői pozíciójában. „Már a szakdolgozatomat is a női lapokból írtam, magával ragadott a műfaj, Dolgozó, sportos nő vagyok, akinek az anyaság teljesítette ki az életét – az ÉVA Magazin világa az én világom is egyben. Szerencsésnek érzem magam, hogy motiváló környezetben dolgozhatok egy olyan branden, amellyel teljes mértékben tudok azonosulni” – mondta Birta Brigitta.

Az ÉVA az élet sokoldalúságát tükrözi, és elsősorban a családban élő, munka és magánélet között egyensúlyozó, modern nők érzéseivel, gondolatival, feladataival foglalkozik. „Biztosan ígérhetem, hogy megtartjuk az ÉVA értékeit. Maradnak a komoly pszichológiai témák, hiszen ezek tették különlegessé a lapot, ugyanakkor erősíteni kívánjuk a szórakoztató jelleget is könnyed glossy témákkal a szépségápolás, divat, egészség témakörében” – mondta Birta Brigitta, aki a jövőben két feladatkörben is helytáll a Marquard Group Hungary-nél, hiszen a világ vezető futómagazinjának magyar kiadása, a Runner’s World is az irányítása alatt marad.

A korábbi főszerkesztő, Tomsits Tímea négy éven keresztül szerkesztette a print magazint. A szakember a jövőben kizárólag az egész embert kívánó pszichológusi praxisára koncentrál. Az előző lapszámot a korábbi és az érkező főszerkesztő közösen készítette, a héten megjelenő nyári kiadás már az új vezető keze nyomát viseli.

Az ÉVA online kiadása élén is változás történik: Zubor Rozália főszerkesztői minőségében saját kérésére távozik, azonban a sikeres podcastokat továbbra is ő készíti. Magyarország első jelentős anyuka podcastja, a Mesélj, Anyukám! és az erős nőket bemutató, díjnyertes Micsoda nők voltak! podcast is folytatódik Rozália vezetésével és a Marquard Group Hungary égisze alatt. A médiacég jelenleg is keresi azt a szakembert, aki a jövőben az ÉVA Magazin online vezető-szerkesztője lehet.

„Az ÉVA Magazin különleges helyet foglal el a szívünkben. A saját fejlesztésű márka a magas színvonal, a prémium tartalmak különleges ékköve a hazai print magazin piacon. A remek csapat, valamint a régi és új szerzőgárda garancia a minőségre. Büszkék vagyunk az ÉVÁra, megváltoztatni nem kívánjuk, olvasóink visszajelzéseit folyamatosan meghallgatva azonban fejleszteni igen, hogy valóban a mai nőket foglalkoztató, aktuális kérdésekről szóljon. Köszönjük Tímeának a sok éves profi munkát és köszöntjük Brigit új feladatkörében” – mondta el Alberti Petra, a Marquard Group Hungary tartalomigazgatója.

Évről-évre a minőséget és a kreativitást, valamint a leginspirálóbb tartalmakat gyártó influencereket jutalmazzák.

Hetedik alkalommal is összegyűltek az online világ legnagyobb hatású csillagai a JOY Social Media Award gáláján. A közönség és a szakmai zsűri döntésének köszönhetően a díjazottak közt szerepel többek közt Erős Antónia és Szellő István párosa, Tóth Andi, Lakatos Levente, Szabados Ági, és Sydney van den Bosch is. Idén először #TikTokTanár kategória is szerepelt a kiírásban – itt Marik Laura győzelmét szavazták meg a netezők.  

A JOY Social Media Award évről-évre a minőséget és a kreativitást, valamint a leginspirálóbb tartalmakat gyártó influencereket jutalmazza, emellett pedig egy-egy fontos társadalmi ügyre is reflektál. A jelölteket a szerkesztőség állítja a népszerűségi statisztikák, olvasói visszajelzések és szakmai szempontok alapján, azonban a díjról – az egy hónapon át tartó szavazási időszak alatt – a közönség döntött.

Idén több új kategória is született. A #Brandépítő kategóriában azokat jelölték, akik ismertségüket felhasználva saját márkájukat építik magas színvonalon. Közülük a legtöbb szavazatot Szabados Ági kapta.

Az újdonsült #Gamer kategória a gaming és streaming műfaj legnépszerűbb szereplőiről szólt – itt CSGO-s lány győzedelmeskedett.

További újítás volt a #JOYFitt, amely az egészséges életmódot hirdető influencereké, és amely kategóriában Somhegyi Krisztián kapta a legtöbb szavazatot.

Az #ŐszinténaSzépségért kategóriában az önazonosságot hirdető és filtermentes valóságot bemutató közösségi média sztárok versenyeztek. Végül Törőcsik Franciska kapta meg a díjat.

Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő TikTok sztárjaival két vadonatúj kategóriában is foglalkoztak. A #TikTokBerobbanóban azokat a tartalomgyártókat ismerték el, akik a platformon a közelmúltban a legnépszerűbbek mezőnyébe kerültek. A kategória díját Mészáros Csabi nyerte. A #TikTokTanár kategóriában az edukatív és szórakoztató TikTok tartalmakat gyártó pedagógusokat ismerték el. A díjat Marik Laura vitte haza.

Visszatérő kategória volt többek közt a tavaly indult #Bestofpodcast, amelyben olyan műsorkészítőket díjaznak, akik szórakoztató, elgondolkodtató adásokat gyártanak. Idén a Levente klubja nyerte az elismerést.

Visszatért a #Hallgasshazait: idén női előadókat és zenészeket jelölt a JOY Magazin, hogy felhívják a figyelmet női tehetségekre. A kategóriában Tóth Andit díjazták.

Újra érkezett a #KépernyőKedvencei kategória is, amelynél idén televíziós párosok, műsorvezető társak, médiaszereplők kaphattak elismerést. A kategória nyertese Erős Antónia & Szellő István lett.

Idén is visszatért a #Példakép, amellyel az értéket közvetítő influencereket díjazták. Idén azok indultak a címért, akik népszerűségüket alapítványok, társadalmi kampányok támogatására is használták. A jelöltek közül a legtöbb szavazatot Sydney van den Bosch kapta.

2023-as jelöltek és győztesek:

• #BRANDÉPÍTŐ: Dancsó Péter, Frohner Fecó, Kárpáti Rebeka, Szabados Ági
• #GAMER: Albrechtovics Kitti, CSGO-s lány, Mit Játsszunk?, Unfield
• #JOYFITT: Kőnig Anna, Rubint Rella, Somhegyi Krisztián, Toppler Dorina 
• #ŐSZINTÉNASZÉPSÉGÉRT: Eke Angéla, Laudon Andi, Törőcsik Franciska, Visnyei Barbi Szeretest
• #TIKTOKBEROBBANÓ: Dobai Aty, Mészáros Csaba, ReményFarm, Stumpf Patrik
• #TIKTOKTANÁR: Horváth Attila, Marik Laura, Meitzer Bence, Saffi Fanni
• #BESTOFPODCAST: KAPod, Lapozz!, Levente klubja, Probléma Hajóssal és Márkóval
• #HALLGASSHAZAIT: DJ Yamina, Nagy Bogi, Schoblocher Barbara, Tóth Andi
• #KÉPERNYŐKEDVENCEI: Majka & Pápai Joci, Szabó Zsófi & Miller Dávid, Erős Antónia & Szellő István, Tilla & Nagy Réka
• #PÉLDAKÉP: Döbrösi Laura, Nyári Dia, Puskás-Dallos Bogi, Sydney van den Bosch

A magyarok 73%-a legalább alkalomszerűen olvas könyvet, 15%-uk számára pedig napi rutinnak számít az olvasás – derül ki az ÉVA Magazin reprezentatív felméréséből, amelyet a Reacty Digital készített el több mint ezer fő részvételével. A kutatás eredményei szerint a könnyű műfajt, regényeket, krimiket és romantikus történeteket falják legszívesebben az olvasók, de a fiatalok körében hatalmas népszerűségnek örvendenek az önfejlesztő könyvek is. A kötetek kiválasztásakor az influencerekre alig, ismerőseinkre azonban annál inkább hallgatunk. 

Az olvasás témája körül forog az ÉVA Magazin legújabb száma. A szerkesztőség arra volt kíváncsi, hogy mit és mennyit olvas a magyar. A Reacty Digital által készített friss, nemre, korra és régióra is reprezentatív kutatásából érdekes kép bontakozik ki a hazai olvasási szokásokról. 

A magyarok több mint negyede egyáltalán nem olvas

Jó hír, hogy 18-79 éves korosztályban többen olvasnak, mint ahányan nem. A megkérdezettek 73%-a olvas könyvet. 18-79 évesek 15%-a naponta falja a betűket, míg 13-13% hetente, vagy havonta teszi ezt meg. Magas azoknak az aránya, akik negyedévente (9%), vagy alkalomszerűen olvasnak csak (23%). A felnőttek bő negyede (27%) a saját bevallása szerint szinte soha nem szokott olvasni.

Megnyugtató tény, hogy a legfiatalabb 18-30 éves korosztály sem tett le teljesen az olvasásról: körükben még alacsonyabb (27%) is azoknak az aránya, akik egyáltalán nem olvasnak, mint a 30-as 40-es, 50-es korosztályban (32%).

Érdekesség, hogy a nemek között nem figyelhető meg hatalmas különbség. Picivel több férfi olvas naponta (17%), mint nő (14%), azonban a heti és havi rendszerességgel olvasók között nagyobb arányban vannak hölgyek.

Könyvet a könyvesboltból

Az olvasók többsége (51%) ma is könyvesboltban (online vagy offline vásárlással) szerzi be a szellemi betevőjét. A válaszadók nagy része ragaszkodik a print könyvekhez, de a vásárlók 16%-a e-könyv formátumban is szívesen vesz. Az olvasók harmada (32%) ismerőseitől (is) kap kölcsön olvasnivalót. Használtan tízből három (28%) ember szerez be könyvet, főként a napi gyakorisággal olvasók, mint ahogy a könyvtári kölcsönzés is leginkább rájuk jellemző. 

Fontos az ismerősök ajánlása

A könyvek kiválasztásakor egyértelműen a témakör, illetve műfaj az elsődleges szempont, az olvasók kétharmada (65%) jelezte, hogy ez alapján dönti el, mit vegyen a kezébe. A sikerlisták a megkérdezettek 13%-a számára mérvadóak és 39%-nak vannak kedvenc írói. 

Fontos az ismerősök ajánlása is: tízből három ember (30%) rájuk hallgat. Fontos még a könyv, a borító megjelenése (12%), valamint a közösségi médiában megjelenő posztok, ajánlások is (13%).

Imádjuk a könnyű műfajt

Minden második olvasó (49%) a könnyedebb hangvételű regényeket, fikciókat, krimiket, romantikus történeteket szereti a legjobban. A műfaj főleg a nők (52%) szemében népszerű. A második helyen az önismereti, önfejlesztő könyvek állnak (12%). Minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy ez a kategória kelti fel legjobban az érdeklődését – a 18-29 éveseknek már bő ötöde (22%) jelölte kedvencnek. 

A komolyabb témájú szépirodalmi, drámai műveket az olvasók tizede (11%) szereti legjobban, míg további tizedük (10%) a dokumentarista jellegű könyveket részesíti előnyben. Ez a kategória a férfiak kedvence, köztük 16% választja a valóságot bemutató műfajt, míg a nőknek csupán 4%-a. Az életrajzi könyveket 9%, verseket 6% százalék olvas.

Négy százalék a mosdóban is olvas

Tízből nyolc (81%) olvasó az otthonában olvas a legszívesebben, 4 százalék akár a mosdóba is magával viszi a könyvet – derül ki az ÉVA Magazin felméréséből. Utóbbi viselkedés inkább a férfiakra jellemző. A könyvolvasók harmada (33%) választja az olvasást utazás közben, negyede pedig (25%) várakozás közben üti el ezzel a tevékenységgel az időt. A legalább heti rendszerességgel olvasókra átlag felett jellemző, hogy lapul náluk egy könyv, amit várakozás közben elő tudnak kapni.

Infografikák: itt!